Az idei Final4 több szempontból is rendhagyó volt, hiszen először került be két magyar együttes is a végső küzdelmekbe, amely mindkét játéknapra rekordnak számító 20 022 nézőt vonzott az MVM Dome-ba. Ahogy a szurkolók között, az önkénteseknél is nagy volt a túljelentkezés a csapatba, hiszen kétszer annyian jelentkeztek a programba, mint ahány helyet végül ki lehetett osztani. Önkénteseinkkel,14 fős koordinátori csapat dolgozott együtt, hogy minden a lehető legjobban sikerüljön.

„A helyszíni munkát május 31-én, szerdán kezdtük meg, egy maroknyi, de annál lelkesebb önkéntescsapattal, mely a szombati és vasárnapi mérkőzésekre csaknem 200 főre duzzadt. Rendkívül sok területen dolgoztunk, hiszen az akkreditáció, a versenylebonyolítás, a transzfer és a hotelek, a média, a szurkolói beléptetés, a magazinosztás, a fanzone vagy éppen a showműsorok területén is voltak önkénteseink, jolly jokereink pedig a legkülönfélébb helyzetekben segítették a rendezvény lebonyolítását. Bár több éve koordinátorként dolgozom a Final4-okon, idén különleges szerepkörben találtam magam, hiszen Nótár Nóri és Právics Flóra mellett én is vezető koordinátorként tevékenykedtem. Furcsa volt, hogy kevesebbet foglalkozom az önkéntesekkel, de jó volt közelebbről átlátni, hogy mennyi apró részletből áll végül össze a nagy egész.” – mesélte Csábi Bence koordinátorunk.

A tavalyi vizes világbajnokság rengeteg önkéntes számára is az első eseményt jelentette. Köztük volt Szabó Levente is, aki az elmúlt egy évben számos alkalommal volt már a csapat tagja, a Final4-on pedig jolly jokerként tevékenykedett. „A karszalagozás és a magazinosztás mellett az a megtiszteltetés ért, hogy a kupatartó oszlopot vittem mindig a megfelelő helyre. A feladatok mellett nagyon élveztem a közösségi programokat is, a koordinátorok ismét kitettek magukért ezen a téren is.”

A jolly jokerek több területen is megcsillogtathatták tudásukat a rendezvény során. Ecker Peti csütörtökön csatlakozott társaihoz, hiszen szerdán még más eseményen önkénteskedett. „Sűrű, de élményekkel teli hetet tudhatok magam mögött, hiszen szerda este fejeztem be a munkát az UEFA Európa Liga döntőjén, csütörtökön reggel pedig már az MVM Dome-ban ragasztottam a különféle táblákat és jelzéseket. A meccsnapokon a szurkolói területen dolgoztam, vasárnap pedig a színpadépítésnél vállaltam szerepet. Kézilabda- és Ferencváros-szurkolóként még inkább különleges volt ez az élmény, annak ellenére, hogy a végső győzelem nem jött össze. Ha tehetném, a jövő évi Final4-ra már most leadnám a jelentkezésem.”

Kaszás Móni a versenylebonyolítás területén belül is az egyik legnagyobb odafigyelést igénylő munkakört kapta, a versenyigazgató asszisztenseként dolgozott. „2014 óta vagyok önkéntes, idén, ha jól számolom, már a hatodik Final4-on vettem részt. Azzal, hogy önkéntesként dolgozom sporteseményeken, olyan területekre is belátok a „háttérben”, amelyek az eseményt a lelátóról, vagy éppen a televízióból követő szurkolók számára rejtve maradnak. Az pedig külön öröm számomra, ha hasznosnak érzem magamat, és a munkám hozzájárul egy rendezvény zökkenőmentes lebonyolításához. Idén a versenyigazgató mellett dolgoztam másik két önkéntessel, így igazán közel kerültem a pályán zajló eseményekhez. Legtöbbször az öltözőfolyosón biztosítottuk, hogy a csapatok és a játékvezetők is minden szükséges dolgot megkapjanak, de arra is ügyelnünk kellett, hogy a pályán minden az előzetesen kiadott forgatókönyv szerint alakuljon. Ez a feszített tempó nagy kihívás volt, de egy ilyen jó csapattal könnyedén vettük az akadályokat.”

Bár több rutinos koordinátorunk is igazgatta önkénteseinket, a csapat tagjai között új arcokat is avattunk. Jáhn Szandi először a tavalyi vizes világbajnokságon dolgozott csapatunkban, idén pedig a Final4-on is debütált. „A többségtől eltérően én eddig önkéntesként sem vettem részt ezen az eseményen, úgyhogy teljesen új terep volt ez számomra. A hétvége során a show&entertainment területért feleltem, melynek keretében segítettünk a bevonulókapu felépítésében. Az önkénteseknek külön élmény volt, hogy mindkét nap testközelből láthatták a játékosokat, miközben a pályára léptek. Pörgős napok voltak, nekem is újdonság volt, hogy ilyen rövid esemény alatt is rengeteg dologra kell odafigyelni, sokszor még többre is, mint a többhetes rendezvényeknél.”

Final4 ugyan csak egyszer van egy évben, ám a következő hónapokban sem maradunk kézilabda nélkül, csak kimegyünk a strandra! Ha te is szeretnél önkéntesként részt venni a sportág eseményein, jelentkezz a hamarosan induló Nemzeti Strandkézilabda Bajnokság soron következő fordulóira!