Még kisiskolás voltam, amikor apukám először vitt el egy kézilabda mérkőzésre és szerelem volt első látásra. Ezután 13 évig játszottam, majd kisebb sérülések, illetve az egyetem miatt befejeztem. A Sport-Önként Egyesülettel 2018-ban találkoztam először, ahol egyből magával ragadott a közeg, a sportrendezvények világa. Ennek hatására jelentkeztem a Győri Széchenyi Egyetem Sport- és rekreációszervezés szakára. Mára már biztossá vált, hogy a jövőben is a sportrendezvények világában szeretnék majd elhelyezkedni. Remélem, hogy koordinátorként legalább annyi segítséget tudok nyújtani a hozzám hasonló önkénteseknek, mint amennyit én kaptam az egyesülettől.