Bár olyan családban nőttem fel, ahol mindig is fontos szerepet töltött be a sport, kiskoromban semmilyen sportág iránt nem érdeklődtem igazán. Míg ikertestvérem fociedzéseken, én zeneiskolában töltöttem szabadidőmet. Érdeklődési köröm aztán 2009 nyarán jelentősen megváltozott, amikor szüleim elvittek életem első kézilabda meccsére. Szerelem volt első látásra, onnantól kezdve pedig folyton kézilabda meccsekre jártam, és minden meccset, amit csak tudtam, megnéztem a TV-ben. Így kerültem kapcsolatba az önkénteskedéssel is: 2013-ban a férfi U19-es kézilabda világbajnokságon dolgoztam először önkéntesként. A Sport-Önkénttel a 2016-os Strandkézilabda Világbajnokságon önkénteskedtem először, amire máig az egyik legkedvesebb élményemként tekintek vissza. Annyira jól éreztem magam, hogy úgy döntöttem, a kézilabdán kívül más sportágak eseményein is ott leszek. Azóta olyan kevésbé ismert sportágakkal is megismerkedhettem mint a csörgőlabda, a ritmikus gimnasztika és a szinkronkorcsolya, valamint rengeteg tapasztalatot, barátot és életre szóló élményeket szereztem.